Kell egy csapat

Kell egy csapat

A magányos hősök ideje lejárt. Ma már mindenhol csapatokban dolgozunk, van projektcsapat, az a funkcionális szervezeti egység is egy csapat, amelyhez tartozunk, vannak vezetői csapatok, és így tovább.

Mindenki azt mondja, hogy egy jó csapat sokkal több mint a tagok összessége. Gyakran előfordult már, hogy azt mondták, "ti egy jó csapat vagytok" vagy "messzebbre juthattunk volna, ha jobban tudtok csapatként együtt dolgozni". De vajon mik azok a jelek, amikből lehet arra következtetni, hogy emberek csoportja jó csapat vagy sem. Sőt, mit lehet tenni annak érdekében, hogy jó csapattá váljunk. Nálunk minden évben van legalább egy csapatépítő tréning, de azon kívül, hogy jól érezzük magunkat, nem nagyon látom, hogy sokkal jobban dolgoznánk együtt csapatként.

Egy ideje keresgéltem a könyvesboltokban egy jó könyvet a témában, mígnem ráakadtam Patrick Lencioni Kell egy csapat című könyvére.

A könyv alcíme: A sikeres együttműködés 5 akadálya. Erről a könyvről írnék most pár gondolatot, és ajánlom mindenkinek elolvasását mivel nagyon jó.

A könyvre jellemző, hogy nem egy száraz szakkönyv, hanem tulajdonképpen egy tanmese a végén értékeléssel. A történet középpontjában egy kezdetben nem túl sikeres technológiai vállalat áll, melynek újdonsült vezérigazgatója ráébreszti a felsővezetői csapatot, hogy a sikerük legfőbb akadálya az, hogy ők mint felsővezetők nem működnek hatékony csapatként együtt. A felismerést követően egy hosszú és rögös út veszi kezdetét, mely során egyesek lemorzsolódnak, de a végére egy hatékony vezetői csapat kovácsolódik össze, és természetesen a cég sikerein is lemérhető ennek eredménye.

A könyv szerint a hatékony együttműködés 5 akadály az alábbi:

Nagyon érdekes, ahogy bemutatja, hogy miben mutatkoznak meg és miből táplálkoznak az egyes rendellenességek:

• Bizalom hiánya: Nagyon könnyű kimondani, hogy bízunk egymásban, de vajon tényleg így van? A bizalom a csapat tagjai közt azt jelenti, hogy nem félnek megmutatni egymásnak a saját gyengeségüket, hibáikat. A hatékony csapatok nem rejtegetik egymás közt a szennyest. A bizalom hiánya általában a sebezhetetlenség iránti vágyból táplálkozik.
• Félelem a konfliktusoktól: a bizalom hiányából következően a csapattagok között nincsenek nyílt, konstruktív, előremutató konfliktusok. Ehelyett a felszínen látszólagos egyetértés, a mélyben azonban játszmák, klikkesedés alakul ki.
• Elkötelezettség hiánya: mivel nincsenek nyílt konfliktusok, végül a döntések mellett nem köteleződik el teljes mértékben a csapat minden tagja. Nehéz olyan döntés mellett kiállnod, amiről előzőleg nem hallgatták meg a véleményedet, észérveidet ellene vagy mellette. Ez nem jelenti feltétlenül a konszenzus szükségességét, de az észérvek ütköztetését igen.
• Számonkérés kerülése: A számonkérés eleve nehéz és kényes helyzet, hiszen alapvetően súrlódáshoz vezet a csapat tagjai között, főleg, ha egy csapat egyenrangú tagjairól van szó. Senkit nem fogunk azonban számonkérni, ha előzőleg nem fogadtuk el teljes mértékben a döntést. Az elkötelezettség hiánya tehát szinte lehetetlenné teszi a számonkérést, pedig e nélkül a csapat nem teljesít megfelelően.
• Eredmények elhanyagolása: a csapat tagjai hajlamosak lehetnek az egyéni sikerek hajszolására ahelyett, hogy a csapat eredményeire koncentrálnának. Pedig ha a csapat veszít, mindenki veszít, mindegy milyen jó is volt valakinek az egyéni teljesítménye! Ahhoz, hogy csapatként tudjanak az egyének viselkedni, közösen elfogadott közös, konkrét és mérhető célok kitűzése szükséges. Az igazi csapatban az egyes tagok háttérbe tudják szorítani saját egyéni (akár karrier) céljaikat a csapat céljai érdekében.

Hát röviden ennyit a könyv ismertetéséről, én megtaláltam benne azt amit kerestem. Akit bővebben érdekel, olvassa el, nem egy nehéz olvasmány.

Az mindenesetre érdekes, hogy mennyire láthatóan kiütköznek egyes csapatokban a fenti hibák. Konkrétan leglátványosabban a bizalom hiánya és az egyéni célok előtérbe helyezése mutatkozik meg.