A projekt, mint befektetés

Az embernek a megtakarított pénzével kezdeni kell valamit (már azon szerencséseknek, akiknek van J ). Ilyenkor mérlegelni kell a különböző lehetőségeket, és dönteni kell az ideális befektetésről. Van, aki a tőzsdére viszi, van, aki állampapírt vesz és van, aki bankbetétbe teszi a pénzét. A döntést többnyire a várható hozam és saját hozamelvárásunk alapján hozzuk. Mérlegeljük, mennyi pénzt kell betennünk, mennyi pénzt fogunk várhatóan visszakapni, és mikor juthatunk a pénzünkhöz.

A vállalat életében egy projekt elindítása ugyanilyen befektetés. A vállalat beteszi a pénzét a projektbe a várható megtérülés érdekében, a döntés tehát ugyanígy a várható hozam és a vállalat hozamelvárásának figyelembe vételével kell, hogy történjen. A várható hozam kifejezésére a nettó jelenértéket szokták használni, mely figyelembe veszi, hogy a kiadások és bevételek nem egy időpontban keletkeznek.

A várható hozam azonban önmagában még kevés a döntéshez, hiszen ha így lenne, akkor mindenki nagy tőkeáttétel mellett határidős pozícióba tenné az összes megtakarítását, hiszen nagyjából így lehet a legnagyobb hozamokat elérni. Azonban mérlegeljük a befektetésünk kockázatát is, hiszen a várható hozam nem biztos, hogy bekövetkezik, a pénzünket akár el is veszíthetjük. Ha korrekt döntést akarunk hozni, a várható hozamot tehát korrigálnunk kell a projekt kockázataival is, hiszen a projekt bukása, vagy a nem megfelelő eredmény előállítása ugyanúgy a projektbe fektetett pénzünk részleges vagy teljes elvesztéséhez vezet. A kockázatok értékelésénél figyelembe kell vennünk a negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét, és az ebből eredő várható veszteséget.

Akkor most vizsgáljuk meg a projektportfoliót és dobáljuk ki az összes kockázatos projektet? Nem mindenkinek azonos a kockázattűrő képessége. Van, aki csak bankbetétben hajlandó tartani a pénzét, és van, aki nem riad vissza a határidős piactól, vagy az összetettebb származtatott termékektől sem a magasabb hozam reményében. Azt azonban mindenképpen kijelenthetjük, hogy a magasabb kockázat vállalásáért cserében magasabb hozamot várunk el, ez a kockázati felár (Elég sokat hallhatjuk ezt a fogalmat manapság a Magyar államkötvények és a jegybanki alapkamat kapcsán L).

Azonban a kockázatokat kedvelő és magas haszonra törekvő befektetők sem kizárólag magas kockázatú befektetéseket tartanak a portfoliójukban, hanem törekednek a számukra megfelelő mix összeállítására. Ennek alapját Harry Markowitz
Modern Portfolio Theory elmélete alapozza meg. Bár az elmélet csak korlátok közt alkalmazható projektekre, azért az igaz, hogy alapvetően az egyes projektek kockázata helyett, az egész projekt portfolió számunkra ideális kockázati szintjére kell törekednünk. Amennyiben a portfolióban van 1-2 az elfogadhatónál magasabb kockázati értéket képviselő projekt, a portfoliót ki lehet egyensúlyozni alacsonyabb kockázati értékű projektek beválasztásával.

A Business Case

A profi befektetőknek rengeteg eszköz áll rendelkezésükre, hogy értékeljék a különböző vállalatok részvényeit. A tőzsdei cégek kiadják negyedéves jelentéseiket, az elemzők fundamentális és technikai elemzéseket tesznek közzé. A projektek esetében a Business Case szolgáltatja mindazokat az információkat, ami alapján a döntést meghozhatjuk. Sajnos nagyon gyakran a business case-t egyszerűen nem veszik elég komolyan. Az igazat megvallva sok esetben jómagam is úgy tekintettem erre, mint egy űrlapra, amit valakinek ki kell töltenie, tovább kell küldenie, ahhoz, hogy megkapja az aláírást és elindulhasson a projekt. Pedig a korrekt business case az, ami megalapozza a döntést a projekt indításakor, és a későbbiek során pedig ez segít eldönteni, hogy teret engedhetünk-e a projektben óhatatlanul bekövetkező változásoknak. A business case-nek 4 fő kérdésre kell választadnia:

1. A megfelelő dolgokat csináljuk? (Stratégia) A befektetés összhangban van a stratégiánkkal, optimális értéket termel elfogadható költséggel?
   


2. A megfelelő módon csináljuk? (Architektúra) Beleillik a megoldás a vállalati architektúrába? (A folyamatok, emberek, technológiák)
   


3. Meg tudjuk csinálni? (Végrehajtás) Van elég tudásunk, erőforrásunk, pénzünk, stb… hogy a tervezett képességeket kifejlesszük?
   


4. El fogjuk érni a kívánt hasznot? (Érték) A várható haszon egyértelmű és mérhető meghatározása
   

A business case struktúrájáról és elkészítésének módjáról az IT Governance dolgozott ki kifejezetten IT befektetésekre vonatkoztatva egy keretrendszert.